Ki olvas minket
Oldalainkat 10 vendég böngészi
Belépés



Címlap Tivadar

Tivadar






Info: http://www.tivadar.hu/

A 4127. sz. úton a Beregi-Tiszahát egyik legkedveltebb településére, Tivadarra visz az utunk. Eredetileg orsós alaprajzú falu volt, ma is csak egy fõutcája és két mellékutcája van. Az utca kiszélesedésében állt a templom, azután a tér beépült. A falut a Tisza a szabályozásig állandóan pusztította, a régi Fõ utcát el is hordta. A templom ezért most a töltés mellett áll, a megmaradt hajdani Kis utcától távolabb. A ma 480 hektáros kisközség soros szalagtelkein álló 94 lakásban 266, többnyire idõs ember él. A lakosság búzát, kukoricát, napraforgót, burgonyát, szilvát, meggyet, almát, diót termeszt. A kicsiny, nagyon tiszta és csupa virág községnek nincs iskolája, a gyerekek Kisaron tanulnak. A Tiszán egyébként a XIX. században 7 hajómalom is dolgozott Tivadarnál. A község 1950-ben Gulácsról vált le, 1965-ig önálló volt, 1973-ig ismét Gulácshoz, majd 1973–1990-ig Tarpa községhez tartozott, 1991-tõl önálló közigazgatású lett.

Nevezetességei:

A Petõfi utcán látható a mûemlék jellegû református templom. Az egyhajós, homlokzat elõtti tornyos épületet barokk stílusban emelték 1797-ben. A síkmennyezetes toronyaljból a templom terébe XVIII. századi, szegecselt díszítésû, kétszárnyú ajtó vezet. 1882-ben készült a festetlen, táblás famennyezet; megkapó szépségûek a bejárati oldal két oszlopon álló fakarzatának faragott, festett mellvédtáblái. A templom figyelemre méltó berendezése copf stílusban a XVIII. század végén készült. Jelenlegi tornyát a lebontott régi fatorony helyére 1930 körül emelték. Az 1757-ben épült fa harangtorony (1936-ban bontották el) rekonstrukciója 1994 óta a Sóstói Múzeumfaluban látható, melynek hű másolata 2011-ben a falu központjában is felépítésre került. Meg kell még említeni az 1947 évi árvíz emlékére 1994-ben állított árvízi emlékművet, valamint a világháborús emlékművet és a millenniumi emlékoszlopot.

A falu talán legismertebb nevezetessége a Tisza parti szabad strand. Nyári hétvégeken több ezer ember is felkeresi itt a folyót. Lehet fürödni, csónakázni, horgászni.

A Tisza parton az éttermek és a különbözõ szórakozóhelyek szolgáltatásaiból válogathatnak a szórakozni vágyók.

Történelme:

Neve a görög “Isten ajándéka“ jelentésû Theodor, Thiwadar személynévbõl keletkezett magyar névadással. A falu névadója talán a XIII. század utolsó évtizedeiben élt Gulácsy nemzetségbeli Teodor volt. Nem bizonyos azonban, hogy õ is alapította, mert a pápai tizedek 1333. évi rovatában (ebben a nevét Dyodor és Thihedor alakban írták) már kivételes parókiával bíró helyként említették. A XIV. század elején a Gulácsiaké volt, 1397-ben zálog címén Csarnavodai Mihály, 1428-ban a Petneházi, 1435-ben a Jármi család szerzett benne részt. Tivadarnak és Gulácsnak egyazon sors jutott osztályrészül a történelem folyamán, hiszen szinte ugyanazok birtokolták. 1566-ban az erre átvonult tatárok a falut elpusztították. 1567-ben Oroszi István és Daróczi Szeráf, 1762-ben Gulácsi Márton, Bényei András, Vincze Mihály és Dévai György, és a régi Uray családon kívül a Somosi, Vécsei, Erdõbényei, Vincze, Szarka és Kozma családbeliek voltak a földesurai. Bereg vármegye katonai leírásából tudjuk, hogy 1782–85 között szétszórt sûrû cserjésbõl és gyümölcsfákból álló erdõnél (valószínûleg dzsungelgyümölcsösnél) feküdt. A Tisza itt 150 lépés széles, különbözõ mélységû, homokos medrû, sebes folyású volt. Egészséges vizét bizton ihatta ember, állat. A mocsaras réteken nagy esõk után csak könnyû szekér járhatott. Az ingoványos-rétes talaj és az utat keresztezõ mocsaras erek miatt a Tarpára és a Gulácsra vivõ utat nehezebb szekér csak nagyon száraz idõben bírta. A Tisza sokszor rárontott a falura, így 1794. táján is, amikor az egyik földesura, Zólyomi Miklós által 1640-ben ajándékozott papi telket megrongálta. Nem tudjuk, hogy pontosan mikor, de a község régi temetõjét is elsodorta. Fényes Elek a Geographiai szótárában ezt írta Tivadarról: Bereg vármegyei magyar falu a Tisza jobb partján; 371 lakója, sok gyümölcsöse van. A Bereg vármegyei monográfiában a Tiszaháti járásban szerepel 53 házzal és 256 lakossal. Akkori fõbb birtokosa a Kölcsey és a Szarka családok, kisebb birtokosai a Vincze, Boldi, Gacsályi, Kovács, Matolcsi és más családbeliek voltak. (Valamikor Tivadarhoz tartozott az Andrásfalva nevû puszta is.)

Közérdekû adatok: http://hu.wikipedia.org/wiki/Tivadar_(telep%C3%BCl%C3%A9s)

A polgármesteri hivatal címe: Petõfi u. 24., telefon, fax: (45) 702-375

A legközelebbi kórház és rendõrkapitányság Fehérgyarmaton található. A távhívó körzetszáma 45; vasútállomás 10,3 km-re Fehérgyarmaton, postája Kisarban, autóbusz-állomás helyben van.

Módosítás: ( 2012. november 05. hétfő, 16:42 )